Epoxigyanta

1Bevezetés

Az epoxigyantát általában adalékokkal együtt használják. Az adalékanyagok különböző felhasználási módok szerint választhatók. A gyakori adalékok közé tartozik a térhálósító, módosító, töltőanyag, hígító stb.

A térhálósító nélkülözhetetlen adalékanyag. Függetlenül attól, hogy az epoxigyantát ragasztóként, bevonatként, önthetőként, térhálósítószerként használják-e, különben nem lehet kikeményedni. Az eltérő alkalmazási és teljesítménykövetelmények miatt eltérő követelmények vonatkoznak az epoxigyantára, térhálósítószerre, módosítószerre, töltőanyagra, hígítószerre és egyéb adalékokra.

2,Az epoxigyanta kiválasztása

(1) Válasszon az alkalmazásnak megfelelően

① Ragasztóként való felhasználás esetén jobb, ha közepes epoxiértékű gyantát választunk (0,25-0,45);

② Ha önthetőként használjuk, jobb, ha magas epoxiértékű gyantát választunk (0,40);

③ Bevonatként való használat esetén általában az alacsony epoxiértékű (< 0,25) gyantát választják.

(2) Válasszon a mechanikai szilárdság szerint

Az erősség a térhálósodás mértékével függ össze. Az epoxi érték magas, és a térhálósodás mértéke is magas a kikeményedés után. Az epoxi érték alacsony, a térhálósodás mértéke alacsony a kikeményedés után. A különböző epoxi-értékek eltérő szilárdságot is okoznak.

① A magas epoxiértékű gyanta nagyobb szilárdságú, de törékeny;

② A közepes epoxi értékű gyanta jó szilárdságú magas és alacsony hőmérsékleten;

③ Az alacsony epoxiértékű gyanta gyenge szilárdságú magas hőmérsékleten.

(3) Válasszon az üzemeltetési követelményeknek megfelelően

① Azok számára, akik nem igényelnek magas hőmérséklet-állóságot és szilárdságot, választhatják az alacsonyabb epoxi értékű gyantát, amely gyorsan szárad, és nem könnyű elveszni.

② Azok számára, akik jó áteresztőképességet és szilárdságot igényelnek, választhatják a magasabb epoxi értékű gyantát.

3,Keményítőszer kiválasztása

 

(1) A térhálósítószer típusa:

Az epoxigyanta általános térhálósítószerei közé tartozik az alifás amin, az aliciklusos amin, az aromás amin, a poliamid, az anhidrid, a gyanta és a tercier amin. Ezen túlmenően, fotoiniciátor hatására UV vagy fény is képes epoxigyanta térhálósodni. Az amin térhálósító szert általában szobahőmérsékleten vagy alacsony hőmérsékleten történő kikeményítéshez használják, míg az anhidridet és az aromás térhálósítószert általában a hevítési térhálósításhoz használják.

(2) A térhálósítószer adagolása

① Ha amint használnak térhálósító szerként, akkor a következőképpen számítják ki:

Amin adagolás = MG / HN

M = az amin molekulatömege;

HN = az aktív hidrogének száma;

G = epoxi érték (epoxi egyenérték 100 g epoxigyantára)

A változási tartomány legfeljebb 10-20%. Ha túlzott aminnal kikeményítjük, a gyanta törékennyé válik. Ha az adag túl kicsi, a kikeményedés nem tökéletes.

② Ha anhidridet használnak térhálósító szerként, akkor a következőképpen számítják ki:

Anhidrid adagolás = MG (0,6 ~ 1) / 100

M = anhidrid molekulatömege;

G = epoxi érték (0,6 ~ 1) a kísérleti együttható.

(3) A térhálósítószer kiválasztásának elve

① Teljesítménykövetelmények.

Egyesek magas hőmérséklet-állóságot igényelnek, mások rugalmasságot, mások pedig jó korrózióállóságot igényelnek. A megfelelő térhálósítót a különböző követelményeknek megfelelően választják ki.

② Kikeményedési módszer.

Egyes termékek nem hevíthetők, így a hőkeményedés kikeményítője nem választható.

③ Alkalmazási időszak.

Az úgynevezett felhordási periódus az epoxigyanta térhálósítószerrel való hozzáadása és az epoxigyanta fel nem használhatósága közötti időszak. Hosszan tartó alkalmazáshoz általában anhidrideket vagy látens térhálósító szereket használnak.

④ Biztonság.

Általában a kevésbé mérgező térhálósítószer jobb és biztonságos a gyártáshoz.

⑤ Költség.

4A módosító kiválasztása

A módosító hatása javítja az epoxigyanta cserzését, nyírási ellenállását, hajlítási ellenállását, ütésállóságát és szigetelési teljesítményét.

(1) Általános módosítók és jellemzők

① Poliszulfid gumi: javítja az ütési szilárdságot és a hámlási ellenállást;

② Poliamid gyanta: javítja a ridegséget és a tapadást;

③ Polivinil-alkohol TERT-butiraldehid: javítja a barnulási ellenállást;

④ NBR: javítja a barnulási ellenállást;

⑤ Fenolgyanta: javítja a hőmérséklet- és korrózióállóságot;

⑥ Poliészter gyanta: javítja az ütésállóságot a barnulás ellen;

⑦ Karbamid-formaldehid melamingyanta: növeli a vegyszerállóságot és szilárdságot;

⑧ Furfurol gyanta: javítja a statikus hajlítási teljesítményt, javítja a savállóságot;

⑨ Vinilgyanta: javítja a hámlási ellenállást és az ütésállóságot;

⑩ Izocianát: csökkenti a nedvesség áteresztő képességét és növeli a vízállóságot;

11 Szilikon: javítja a hőállóságot.

(2) Adagolás

① Poliszulfid gumi: 50-300% (keményítőszerrel);

② Poliamid gyanta és fenolgyanta: 50-100%;

③ Poliészter gyanta: 20-30% (keményítő nélkül, vagy kis mennyiségű térhálósító szer nélkül a reakció felgyorsítása érdekében.

Általánosságban elmondható, hogy minél több módosítót használunk, annál nagyobb a rugalmasság, de a gyantatermékek termikus deformációs hőmérséklete ennek megfelelően csökken. A gyanta rugalmasságának javítása érdekében gyakran használnak keményítőszereket, például dibutil-ftalátot vagy dioktil-ftalátot.

5Töltőanyagok kiválasztása

A töltőanyagok funkciója a termékek egyes tulajdonságainak és a gyanta kikeményítésének hőelvezetési feltételeinek javítása. Csökkentheti az epoxigyanta mennyiségét és csökkentheti a költségeket is. Különböző töltőanyagok használhatók különböző célokra. 100 mesh-nél kisebbnek kell lennie, és az adagolás az alkalmazásától függ. A gyakori töltőanyagok a következők:

(1) Azbesztszál és üvegszál: növeli a szilárdságot és az ütésállóságot;

(2) Kvarcpor, porcelánpor, vaspor, cement, csiszolópor: növeli a keménységet;

(3) Alumínium-oxid és porcelánpor: növeli a tapadóerőt és a mechanikai szilárdságot;

(4) Azbesztpor, szilikagélpor és magas hőmérsékletű cement: javítja a hőállóságot;

(5) Azbesztpor, kvarcpor és kőpor: csökkenti a zsugorodás mértékét;

(6) Alumíniumpor, rézpor, vaspor és egyéb fémporok: növeli a hővezető képességet és a vezetőképességet;

(7) Grafitpor, talkumpor és kvarcpor: javítja a kopásgátló és kenési teljesítményt;

(8) Smirgli és egyéb csiszolóanyagok: javítja a kopásgátló teljesítményt;

(9) Csillámpor, porcelánpor és kvarcpor: növeli a szigetelési teljesítményt;

(10) Mindenféle pigment és grafit: színnel;

Emellett az adatok szerint a gyantába adott megfelelő mennyiségű (27-35%) P, As, Sb, Bi, Ge, Sn és Pb oxidok nagy hő és nyomás mellett is fenntartják a tapadást.

6Hígítószer kiválasztása

A hígítószer funkciója a viszkozitás csökkentése és a gyanta permeabilitásának javítása. Két kategóriába sorolható inert és aktív, mennyisége általában nem haladja meg a 30%-ot. A szokásos hígítószerek közé tartozik a diglicidil-éter, poliglicidil-éter, propilén-oxid-butil-éter, propilén-oxid-fenil-éter, diciklopropán-etil-éter, trietoxi-propán-propil-éter, inert hígítószer, xilol, toluol, aceton stb.

7Anyagszükséglet

A térhálósító hozzáadása előtt minden felhasznált anyagot, például gyantát, térhálósítót, töltőanyagot, módosítószert, hígítót stb. ellenőrizni kell, amelyeknek meg kell felelniük a következő követelményeknek:

(1) Nincs víz: a vizet tartalmazó anyagokat először meg kell szárítani, és a kis mennyiségű vizet tartalmazó oldószereket a lehető legkevesebbet kell használni.

(2) Tisztaság: a vízen kívüli szennyeződések 1%-nál kisebbnek kell lenniük. Bár 5%-25%-os szennyeződéssel is használható, más anyagok arányát a képletben növelni kell. Jobb, ha kis mennyiségben reagenst használunk.

(3) Érvényességi idő: Tudni kell, hogy az anyagok érvénytelenek-e.


Feladás időpontja: 2021. június 16