Funkció

Mechanizmus

Javítja a mechanikai kötést

A bevonat aljzathoz való áteresztőképességének és nedvesíthetőségének javításával a bevonat a lehető legjobban behatolhat az aljzat pórusaiba és repedéseibe. Megszilárdulás után számtalan apró horgony alakul ki, amelyek szilárdan megragadják az aljzatot, ezáltal javítva a bevonófilm tapadását az aljzathoz.

Van der Waals erő javítása

Számítások szerint, amikor a két sík közötti távolság 1 nm, a van der Waals-erő elérheti a 9,81~98,1 MPa értéket. A bevonat nedvesíthetőségének javításával az aljzathoz a bevonat a lehető legteljesebben és az aljzat felületéhez közel nedvesíthető a kikeményedés előtt, ezáltal növelve a van der Waals-erőt és végső soron javítva a bevonófilm tapadását az aljzathoz.

Reaktív csoportokat biztosít, és feltételeket teremt hidrogénkötések és kémiai kötések kialakulásához

A hidrogénkötések és a kémiai kötések erőssége sokkal nagyobb, mint a van der Waals-erőké. A tapadást elősegítő anyagok, mint például a gyanták és a kapcsolószerek, reaktív csoportokat, például amino-, hidroxil-, karboxil- vagy más aktív csoportokat biztosítanak, amelyek hidrogénkötéseket vagy kémiai kötéseket képezhetnek az aljzat felületén lévő oxigénatomokkal vagy hidroxilcsoportokkal, ezáltal javítva a tapadást.

Diffúzió

Amikor a bevont hordozó polimer anyag, erős oldószer vagy klórozott poliolefin gyanta tapadásfokozó használható. Ez elősegítheti a bevonat és a hordozó molekuláinak kölcsönös diffúzióját és oldódását, végül a határfelület eltűnését okozva, ezáltal javítva a bevonófilm és a hordozó közötti tapadást.